A TERMŐTERÜLETEK (CRU-K)
A Henri Coquand geológus által 1860-ban leírt talajtani jellegzetességek alapján 6 konyaktermelő területet (cru-t) határoztak meg, és ezeket az 1938-as rendelet jogszabályban is rögzítette: . .
Grande Champagne
Petite Champagne
Borderies
Fins Bois
Bons Bois
Bois ordinaires (Bois à Terroir, Bois communs)
A központi fekvésű Champagne és Borderies területek a legtermékenyebbek.
Champagne
Nem tévesztendő össze a Franciaország északkeleti részén elterülő, pezsgőjéről ismert Champagne borrégióval. A kettőnek nincs köze egymáshoz. A Champagne termőterületeken krétakori puha mészkő felett agyagos, meszes, vékony talajok helyezkednek el. A felszín alatt a mészkőtartalom nagyon magas, egyes helyeken meghaladja a 60%-ot. Az itteni talajok jó szerkezetét és víztartalékát montmorillonit agyag biztosítja. Vékonyságuk ellenére nem szenvednek vízhiányban, mivel az altalaj hatalmas szivacsként működik, amelyből a víz a nyári szárazság fokozódásával lassan felszabadul.
Grande Champagne
A Grande Champagne területen a 2007-es évben 13.349 hektáron termeltek konyak előállítására szolgáló fehérbort. Ezekből a borokból kifinomult, könnyű, elsősorban virágos illatú konyakokat lehet készíteni, amelyek a teljes kifejlődéshez hosszú hordós érlelést igényelnek.
Petite Champagne
A Petite Champagne területen 2007-ben 15.476 hektáron termeltek konyak előállítására szolgáló fehérbort. A lepárlás után kapott eau-de-vie-k nagyon hasonlóak a Grande Champagne területen előállítottakhoz, de a kifinomultság hiányzik belőlük.
Borderies
A Borderies a hat cru közül a legkisebb. A talajai agyagot és a mészkő lebomlásából keletkezett kovakövet tartalmaznak. Cognac városától északkeletre helyezkedik el, és a 2007-ben 4.123 hektáron termelt borából kifinomult, kerek, lágy, violaillatú konyakok készülnek. Az optimális minőséget rövidebb érlelési időszak után érik el, mint a Grande és Petite Champagne területeken készített konyakok.
Bois
Fins Bois
A terület nagy részét agyagos, meszes talajok borítják, amelyeket „groies"-nek neveznek. Nagyon hasonlóak a Champagne területek talajaihoz, azzal az eltéréssel, hogy vöröses színűek és a jurakorból származó kemény kövek találhatók bennük. Cognac városától északra, a „Pays Bas" néven ismert területen nehéz agyagos talajok is találhatók (60% agyagtartalom). A Fins Bois körülöleli az első három cru-t. 2007-ben 31.513 hektáron termeltek itt fehérbort, amelyből lágy, meglehetősen gyorsan érő konyakok készülnek, a bukéjuk a frissen préselt szőlő illatára emlékeztet.
Bons Bois
A Bons Boisban a tengerparti területeken, egyes völgyekben és leginkább a termőterület déli részén homokos talajokat találunk. A homok a Massif Central eróziójából származik. A szőlőültetvények eléggé szétszórtan, egyéb mezőgazdasági növényekkel keverten helyezkednek el, fenyő- és gesztenyeerdők ölelik körül őket. A Bons Bois egy széles övet alkot, és a területéből 2007-ben 9.147 hektárt használtak a konyaktermelésben.
Bois ordinaires
Ezen a termőterületen 2007-ben 1.006 hektáron állítottak elő konyakgyártásra szánt fehérbort. A talaj csaknem kizárólag homokos jellegű. A terület a tengerpart mentén, illetve Ré- és Oléron-szigetén terül el. Gyorsan érő, karizmatikus, tengeri aromájú eau-de-vie-t termel.
FINE CHAMPAGNE
A Fine Champagne nem önálló termőterület, hanem olyan ellenőrzött eredet-megjelölés, amely Grande és Petite Champagne eau-de-vie-k keverékéből (franciául: assemblage, angolul: blend) tevődik össze, amelyben a Grande Champagne-nak minimum 50%-nak kell lennie.
Charente-folyóba egyéb folyók is ömlenek, pl. a Né, az Antenne és a Seugne.